Szia!

Találtam egy rövidebb blog címet és elköltöztem. A bejegyzéseket átvittem oda.

Itt megtalálsz:

ujrakezdos.blog.hu

Mit tehet az, aki túl akar élni egy szakítást? Elfoglalja magát, helyre rakja az önbizalmát és új ismeretségeket köt vagy ápolni kezdi a régieket, amiket eddig elhanyagolt.

Tehet mást is, buslakodhat, sajnálhatja magát, de ezzel csak magának árt és később kezdi el az előbbi korszakot.

A nők ezt úgy oldják meg szerintem, hogy új frizurát csinálnak, vásárolnak dögös cuccokat és újra eljárnak csajos bulikba esetleg még a testüket is elkezdik formálni valamely trendi és izzaztó módszerrel.

Be kell lássam, hogy ebben sok a hasonlóság köztem és a gyengébbik vagy inkább szebbik nemmel. Ma vásárolni voltam. Olyan pulcsit vettem, amit eddig nem tudott a volt kedvesem rám erőltetni. Tudjátok a most modern csíkos. Aztán vettem egy olyan pólót, amin vannak kövek. Mondták mi a neve, de mindig elfelejtem. Valahogy a flittert égette az agyamba az én múltam megédesítője.

Nem tértem át az ellenkező nemre, elég komoly póló. Csak a halálfej szemén és az alatta lévő csillagokon van kavics :)

Azonban én nem a vásárlás öröméért vásároltam. Komoly inditatásom volt. Egyszerűen 2 pulcsim maradt amit felvehettem, így amúgy is kellett volna új. Bár lehet nem ilyet vettem volna.

Fodrászhoz is szoktam járni, de most mégis olyan hajam csináltattam, ami nem a szokványos, hanem divatos, modern.

Miért tettem mindezt? Nem is tudom. Nincs hiányom, nem akarok nőket összeszedni, legalábbis nem egy dugás erejéig. Talán a figyelmükre vágyom és arra, hogy boldog legyek bebizonyítsam magamnak, hogy igen is van esélyem, hogy nem egyedül fogok megöregedni és a magányomban befogadott macskák rágják szét a testem egy szélütés után.

A love.hu -t hanyagolom. Kiderült a szép és bájos lányról, hogy nagyon jól sikerült fotókat rakott fel magáról. Amikor kértem többet ő felbátorodott, bár csak ne tette volna. Küldött olyat, húúú. Melegítőben slanpossan egy discóban és az az arc...

Viszont holnap lesz egy érdekes találkozóm egy régi exel... kiváncsi leszek.

Ha itt leszel elmesélem....

Sokféle terve van az embernek egy szakítás után. Szeretne megvalósítani dolgokat, amire eddig nem volt ideje vagy kedve. Valószínüleg azért, mert most rengeteg szabadidm van vagy legalábbis úgy érzem.

Aztán vannak azok a dolgok, amiket el akar kerülni. Ezek főleg az előző szakítás utáni tapasztalatokból adódnak. Ilyen hibát bőven tudok, de van közülük néhány, amit megfogadtam.

1. Nem fogok kocsmáról kocsmára járni.
2. Nem hajtom kétségbeesetten a lányokat
3. Nem számolom a napokat, hogy mikor találkozunk újra.

Ehhez képest volt csütörtökön buli és szombaton buli. Teljes parában vagyok, hogy eljutok arra az állapotra, amikor annyira vágyni fogom a testi gyönyört, hogy belemegyek hülye helyzetekbe.

A napokat még nem számolom, de tegnap úgy hirtelen rámtört a letargia. Nagyon mélyre rántott.

Bővebben a folytatásban:

Mindenki így én is azt hittem blogolni egyszerű. De nem az!

A bloggal foglalkozni kell és néha nincs kedvem írni, fogalmazni meg főleg. El is döntöttem, hogy ez ilyen egyszuszra megírt bejegyzések blogja lesz. Helyesírási hibákkal és értelmetlen mondatokkal :) hehe

Cefet másnapos vagyok. Tegnap jól sikerült a buli. Soha ne igyatok vödörből alkoholt. Főleg ne kettőt!!!

Furcsa módon nagyon fel voltam dobva. Volt is miatta enyhe lelkifurdalásom. Most szakítottam, nem ezt kellene éreznem.

Ez nem olyan, de ide illik, mint amikor az embert megerőszakolják és élvezi. Utánna nem tudja megában feloldani az élményt. Legfőkébb nem érti.

Hogy mi dobott fel?

Vicces, de kimentem cigizni a lakás elé és mit látok? A szomszéd lány teljesen mesztelenül áll az ablak előtt. Nem tudom milyen megfontolásból tette, de engem nem látott. Majd felhúzta a bugyiját és aztán már csak félmesztelenül elkezdett tenni-venni.

Látta már mesztelen nőt, még szőröset is. Valahogy mégis jó volt és izgalmas. Kukkoltam akaratom ellenére. Egy pillanatra át tudtam élni ennek a műfajnak az izgalmát.

Aztán meg belebotlottam a love.hu -n egy édes lányba. Felvett msnre. Beszélgettünk...és neszélgettünk.. és beszélgettünk. Egyszerűen nem akartuk abba hagyni. Olyan jó volt. Régen éreztem ilyet. A végén megadta a számát. Pápai így nem látok rá esélyt.

Ami viszont fura, hogy 8 tetoválása van. Nekem nem tetszenek a tetovált lányok, de az ő arca valami angyali. Legalábbis a fotókon. Szerintem meghagyom magam abban az illúzióban, amit alkottam róla és nem rontom el egy személyes találkozóval.

Aztán ki tudja még csak tegnap ismertem meg és csak 6 napja szakítottam

Tele vagyok tervekkel és néha rám tör a félelem.

Egyenlőre olyan, mintha üzleti úton lenne, nem tudatosult a hiánya. Azért az esték nehezek, várom.

Próbálom tudatosítani mindazt ami rám várhat, kalandok, szabadidő stb. Nehéz ügy.

Volt egy csomó tervem és elkezdem megvalósítani, legalább emberek közé megyek ismerkedek, felveszem a kapcsolatot a régi barátokkal.

A másik nagy terv, hogy ne legyek egyedül. Ezért is tenni kell és nem is keveset. Nehéz megtalálni azt, akivel "klappolnak" a dolgok ezzel.

Nem vagyok egy otthon ülő típus, azonban nagyon nehezemre esik buliban ismerkedni. Nem vagyok félénk és nem is nézek ki rosszul :). Egyszerűen nem megy, hogy odatáncoljak egy lány mögé, csipőn rakadjam, letapizzam és ...

Azért nem adom fel, lehet egyszer menni fog, erre is gyúrni fogok.

Mivel a neten mozgom, ezért elkezdtem belevetni magam az Online ismerkedésbe is. Újra regisztráltam a love.hu oldalra. Nem mintha a legutóbbi 2 kapcsolat közötti állapotban akkora sikere lett volna, de azért mégis egy esély.

Majd írok arról, hogy mi és hogyan alakul...

Későn jött a gondolat, hogy elektronokba véssem a történetem és ezzel egy emlék könyvet állítsak magamnak és azoknak, akik hasonló cipőben járnak.

Igaz ez önmagában érdektelen, csak kikivánkozott belőlem, mert em tudom, hogy in medias res vagy érthetően előlről kezdjem.

Középútat választom:

Vége lett. Hirtelen. Éreztem, hogy már nem olyan, mint volt. Aztán kiderült, hogy tényleg nem olyan. Nem vagyok az a típus, aki csak azért ven valakivel, mert az évek során megszokta, nekem érzelem kell, vágy. Megbeszéltük, legyen vége. Nyitva hagyjuk az ajtókat, ha a másik vissza akar menekülni, de vége.

A bútorokat elfeleztük, a lakást eladtuk.

Kéz a kézben jártunk napokig. Egymást ölelgettük simogattuk órákon át szótlanul. Majd egymás vállán sírva váltunk el.

Így történt